Textilútvesztő 1. rész

Eldöntötted, varrni fogsz magadnak valamit! Napok óta tervezgeted, s már azt is tudod, hogy mit varrnál, van szabásmintád, és tudod, hogy indulj el, csak egy baj van…milyen anyagot válassz?

Az anyagválasztás az egyik legfontosabb lépés, hiszen hiába varrsz úgy, mint egy kisangyal, ha nem a megfelelő anyagból dolgozol, akkor a végeredmény nem biztos, hogy olyan lesz, mint amilyennek megálmodtad. Az anyagok ismerete egy hosszú tanulási folyamat, higgyétek el, mi is választottunk már rosszul, amikor a varrással ismerkedtünk!


A következő sorozatunkban szeretnénk segíteni nektek, hogy hogyan induljatok el, sok háttérinformációval, konkrét javaslatokkal, minimálisra csökkentett szakzsargonnal:)

Az első fejezetekben az alapanyagok kategóriáiról lesz szó, hiszen ha tudod, mi miből készül, és hogyan viselkedik, az már sokat segíthet a döntésben.

A textileket többféle rendszer szerint kategorizálhatjuk, először vegyük őket végig eredetük szerint!

Ebben a bejegyzésben a természetes eredetű szálakról lesz szó.


A természetes anyagok növényi vagy állati eredetűek. A szálak természetes módon fordulnak elő, és ezek sodrásából készül az a fonal, melyből valamilyen textilkészítési eljárással méteráru készül. Ezek a textilek, amennyiben nem keverik szintetikus szálakkal, újrahasznosíthatók, 100%-ban lebomlanak, megfelelő minőségben nem irritálják a bőrt, engedik azt lélegezni, és általában jó nedvszívó képességgel rendelkeznek. Ezekért a pozitív tulajdonságokért cserébe viszont jellemzően nagyobb odafigyelést igényelnek, mint szintetikus társaik: könnyebben gyűrődnek, és érzékenyebbek a mosás, vasalás hőfokára.


Növényi szálak


Pamut

A pamut a gyapot puha terméséből készül, és az egyik legismertebb növényi eredetű alapanyag. Jó nedvszívó, és légáteresztő, bőrbarát és sokrétűen használható. A növény termesztéséhez legtöbbször rengeteg vizet, növénykezelő kemikáliát használnak és sok földterület szükséges hozzá, ezért környezeti szempontból nem olyan kedvező – ezért mi mindenképp azt javasoljuk, hogy ha pamuttal dolgoznál, válassz biopamutot! A biopamut előállításakor és kezelésekor nem használnak ártalmas vegyszereket, ami a bőrrel való érintkezéskor is fontos, ráadásul és a vízhasználatra is jobban odafigyelnek. A gyapot európai éghajlaton nem termeszthető, legközelebbi lelőhelye Törökország és Egyiptom, de fontos gyapottermesztő ország még India és az Egyesült Államok is.


Len

A len előállításához sokkal kevesebb vízre van szükség, és kártevőkre is kevésbé érzékeny, így egy igazán környezetbarát alapanyag. Nagyon jó légáteresztő, ezért nyári ruhák, ingek tökéletes alapanyaga, enyhén fényes hatású. Merevebb, és jobban gyűrődik, mint a pamut, merevsége viszont minden mosással, használattal lágyul, cserébe pedig igazán strapabíró, tehát alkalmas arra, hogy a lenből készülő ruháink jó sokáig ruhatárunk részei lehessenek. A len a magyarországi éghajlaton is termeszthető, jelenleg azonban magyar lennel sajnos nem igazán találkozhatunk. Európában Írország, Belgium, Franciaország, a balti államok és Oroszország a legfontosabb lentermesztő országok.


Kender

A kendert sokan ismerik úgy, mint a zsákok, ipari textilek egyik fő alapanyaga, az utóbbi években azonban sokat fejlődött a ruházati felhasználása is. Hogy miért? A kender nagyon hűvös hatású, strapabíró alapanyag, a len rokonaként hozzá hasonlóan kiváló alapanyag a nyári időszakra. Viszonylag igénytelen növény, gyorsan nő, termesztéséhez nincs szükség növényvédő szerekre, így az előállítása nem igényel nagy környezeti erőforrásokat. Viszont ahhoz, hogy a rostokból puha ruházati szövet készülhessen, egy hosszú, folyamatra van szükség. Őshonos Magyarországon, de a boltokban elsősorban francia vagy kínai kenderrel találkozhattok.



Állati eredetű természetes szálak


Selyem

A selyemhernyó gubójából készült alapanyag. Egy gubó kb. 1200 méternyi, egyetlen, folyamatos szálból áll, amiket összesodorva kapjuk meg a selyemfonalat. A selyemhernyó tápláléka az eperfa, így ennek megfelelően a selyem az eperfáknak kedvező éghajlati övezetekben állítható elő: Kína, Japán, India a legfontosabb tenyésztők. Kísérleteztek vele Magyarországon is, kevés sikerrel. A hagyományos előállítás során a selyemgubókat még a hernyó kikelése előtt feldolgozzák. Ma már szerencsére egyre elterjedtebb a „peace silk” használata, ami ezzel ellentétben a lepkék kikelése után maradt selyemszálakból készül. A selyem előállítása mindkét esetben költséges és időigényes, ezért a selyem egy értékes, drága alapanyag. Cserébe rendkívül könnyed, lágy esésű, pehelykönnyű, jó légáteresztő és jellegzetes fénye miatt egy nagyon elegáns alapanyag. Kendők, blúzok, alkalmi ruhák ideális alapanyaga. Ma már egyre többféle minőségben és vastagságban kapható, így nő a felhasználási területe is. Alapvetően a selyem könnyen gyűrődik, érzékeny a magas hőmérsékletre és sérülékeny, ezért fontos, hogy megfelelő minőségű, vastagságú selymet válasszunk, hogy minél időtállóbb darabot készíthessünk belőle. Nagy előnye, hogy gyönyörűen festhető növényi festékekkel, ezért a fenntartható divat egy kedvelt alapanyaga.



Gyapjú

A gyapjú a juhok bundájából készül, különböző fajtái közül a merinói juh gyapja a leghíresebb. A legnagyobb tenyésztő ország Ausztrália és Új-Zéland, de Nagy-Britannia, az USA mellett a Dél-Amerikai országok és Dél-Afrika is az élvonalban van. Magyarországon is jelen van, de egyre csökkenő mértékben,. A gyapjúból a szöveteken és hurkolt kelméken (ezekről később lesz szó) túl nemezeléssel gyapjúfilc állítható elő, ami egy nagyon jó tartású, jó hő- és hangszigetelő, enyhén víztaszító alapanyag. A gyapjú hagyományosan a téli időszakhoz köthető, és a kabátszövetektől a gyapjúpulcsikon át sokféle formában része minden hagyományos ruhatárnak. Az utóbbi években azonban a gyapjú a sportruházati és alsóruházati piacra is betört, környezetbarát és bőrbarát alternatívát kínálva a szintetikus alapanyagokkal szemben. Hogy miért? A gyapjú nagyon jó nedvszívó képessége mellett antibakteriális, ezáltal szagsemlegesítő is, melegben elvezeti a nedvességet, hidegben pedig megfelelően tartja a hőt anélkül, hogy fullasztó lenne. A jó minőségű gyapjút nem szükséges minden használat után mosni, levegőn való szellőztetéssel sokáig megőrzi frissességét és szagtalanságát. Ez nem csak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem azért is, mert a gyapjú igen érzékeny a hőre, nem csak, hogy könnyen összemegy, hanem hő és nedvesség hatására egy esetleges, nem kívánt nemezelődési folyamat is beindul.



A bőrről később fogunk említést tenni, mint külön kategóriáról.

Ha bármi kérdésetek van a természetes szálakkal kapcsolatban, nyugodtan írjatok nekünk! Jövő héten jelentkezünk a természetes eredetű, de mesterségesen előállított alapanyagokkal.

© 2023 by Urban Artist. Proudly created with Wix.com